Milyen halat adhatok a gyermekemnek?

Milyen halat adhatok a gyermekemnek?

Milyen halat adhatok a gyermekemnek?

Adhatok-e a gyermekemnek halat? Rengeteg szülő fejében fordulhat meg ez a kérdés, hiszen olyan nehéz nyomon követni, éppen mi minősül egészségesnek és mi nem… A válasz: igen, érdemes beépíteni a gyermekek étrendjébe a halat, de nem mindegy, hogy miből, mennyit és milyen gyakorisággal adunk nekik. Rengeteget kutattunk a témában, és dietetikus szakértőnk, Nyikos Ráhel véleményét is megkérdeztük.
Miért fontos, hogy adjunk halat a gyermekünknek?

Ráhel: A halak számos létfontosságú tápanyagot tartalmaznak, melyek a gyerekek megfelelő fizikai és szellemi fejlődéséhez szükségesek. Különösen igaz ez a tengeri halakra. Magas A, D vitamin és kálcium tartalmuk hozzájárul a csontok fejlődéséhez. A halkonzervekben puhára főtt halcsont kitűnő kalciumforrás. Teljes értékű fehérjeforrások, ami különösen fontos gyermekkorban. Ezen kívül B1-, és B2 és B12 vitamin tartalmuk is jelentős, melyek az idegrendszer megfelelő fejlődéséért, működéséért felelősek többek között. A tengeri halakban sok a jód, ami – lévén hazánk jódban hiányosan ellátott terület – szerepet játszik a jódhiányos pajmirigy alulműködés megelőzésében. Vas, cink, szelén tartalmuk is számottevő. A halolaj a többi állati eredetű zsiradéktól eltérően megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza az esszenciális zsírsavakat. Magas omega 3 zsírsav tartalma segíti a magzati életben az agy és a retina (a szem ideghártyája) normál kifejlődését és kedvező hatású az érelmeszesedés és bizonyos mértékig a rosszindulatú daganatos megbetegedések megelőzésében is. Ideális esetben a mediterrán étrendi ajánlásokhoz hasonlóan heti 4-5 alkalommal kellene tengeri halat fogyasztanunk, akár a hagyományos magyar étrendben kedvelt vörös húsokat kiváltva ezzel, de legalább heti 2-3 alkalommal.

Nem mindegy azonban, miből és mennyit adunk a gyermekünknek! Ha az adagok nagyságát nézzük, természetesen jóval kevesebb is elég, mint a felnőttek számára ajánlott napi bevitel.

  • 2-3 éves kisgyermekeknek egyszerre maximum 30 g
  • 4-7 éves gyermekeknek egyszerre maximum 60 g
  • 8-10 éves gyermekeknek egyszerre maximum 90 g
  • 11 év fölöttiek számára pedig 120 g az ajánlott adag

adhatok-e halat a gyermekemnek?

Nem minden hal egyforma, így nem is ajánlott mindet beépíteni gyermekünk étrendjébe – de miért?

Bár a halak rengeteg fontos tápanyagot tartalmaznak, valószínűleg hallottál már arról, hogy a halak olyan szennyezőanyagokat is tartalmazhatnak, melyek nagyon károsak lehetnek a szervezetünkre – nem is beszélve a fejlődésben lévő gyermekekről. Sajnálatos módon a tengerek, óceánok, sőt már az édesvizek is egyre inkább ki vannak téve a higanyszennyeződésnek A higany sajnos mindenütt megtalálható, még a levegőben is, amit belélegzünk! A higany egy része természetes forrásból származik(pl. vulkánkitörések), de általában fosszilis tüzelőanyagok, szilárd hulladékok égetésekor kerül a levegőbe, onnan pedig a vízbe. A vízben élő baktériumok a higanyt egy veszélyesebb vegyületté alakítják (metil-higany). Ez a halak szervezetébe is beépülhet, s különösen azok a halfajták érintettek, melyek élettartama hosszabb, és más, kisebb halakkal táplálkozak. Az erősen szennyezett halak fogyasztása már kimondottan káros lehet a gyermekek és a kismamák számára, épp ezért fontos tudni, hogy mit kell kerülni. Már kevés mennyiségű higany is károsíthatja a fejlődésben lévő csecsemők, sőt a magzati korban lévő kisbabák idegrendszerét is.

Ha a higany ilyen veszélyes, miért ne zárjuk ki egyszerűen a halat a gyermekünk étrendjéből?

A legtöbb hal túl jó tápanyagforrás ahhoz, hogy egyszerűen elhagyjuk őket az étrendünkből! Különösen kisgyermekkorban fontos, hogy biztosítsuk a megfelelő Omega-3 zsírsavakat, melyek hihetetlenül pozitív hatással vannak a gyermekek kognitív fejlődésére.

Akkor hát hogyan biztosítsam a jótékony Omega-3 zsírsavakat a gyermekem számára, ha közben szeretném elkerülni a higannyal szennyezett halakat is? A válasz egyszerű: érdemes olyan halajtákat választani, melyek a kevésbé szennyezett vizekben élnek (pl. vadvízi lazac), vagy rövidebb élettartamúak, kisebb testűek, és nem más halakkal táplálkoznak. Ilyenek például a szardínia és a szardella, melyek a halászat pillanatáig sokkal rövidebb időt töltenek a vízben, mint a nagyobb testű, több évig élő halak.

Az 5 legjobb választás gyerekek számára:
  • friss, vadvízi lazac
  • szardínia
  • szivárványos pisztráng
  • tőkehal
  • szardella
Más, viszonylag alacsony higanytartalmú halfajták:
  • konzerv lazac
  • konzerv tonhal (csakis csíkoshasú, esetleg sárgaúszójú tonhalból!)
  • tengeri apróhalak
  • hering
  • frissen fogott rákfélék
  • kagylók
  • kisebb testű makrélák

friss fogás - a kisebb testű halak higanytartalma alacsonyabb

Imádjuk a tonhalat – de azért óvatosan adjuk a gyerekeknek!

Bár a tonhalat lágy, finom íze miatt nagyon könnyű megszerettetni a gyerekekkel, nagyon körültekintően válasszuk ki a megfelelőt! Mivel a tonhal viszonylag hosszú élettartamú és nagy testű halfajta, ráadásul más, kisebb halakkal táplálkozik, ezért nagyobb valószínűséggel tartalmaz higanyt is a szervezete. Szerencsére a tonhalnak több fajtája is van – érdemes azokat választani, melyek rövidebb ideig élnek, és kisebb testűek. A legoptimálisabb választás a csíkoshasú (skipjack) tonhal: ilyen tonhalat találsz például a The Queen of The Coast tonhalsalátáiban. A sárgaúszójú tonhal is viszonylag alacsony higanytartalmú – a Maruzzella tonhalkonzervekhez például ezt a fajtát használják. Ezt is nyugodtan adhatjuk gyerekeknek, de ritkábban és kisebb adagokat, mint a csíkoshasú tonhalból! A kékúszójú és a fehér (albacore) tonhallal viszont vigyázzunk, ezt inkább ne adjuk a gyermekünknek.

Amit inkább jobb elkerülni:
  • kékúszójú tonhal
  • fehér (albacore) tonhal
  • lepényhal
  • kardhal
  • cápa
  • királymakréla
  • tenyésztett, import garnéla

 

Milyen más ételeket adhatok a gyermekemnek, amik Omega-3 zsírsavakban szintén gazdagok?

Ráhel: A halakon kívül kíváló forrása az omega 3 zsírsavaknak a tojás sárgája, a dió, kesudió, pekándió, a hidegen sajtolt olajok közül a tökmagolaj, szőlőmagolaj, repceolaj és lenmagolaj is, melyeket hevítés nélkül, salátákra ajánlott használni.

 

Na és mi a helyzet az Omega-3 tartalmú étrendkiegészítőkkel? Az nem elég?

Ráhel: Az étrendkiegészítők felszívódása meg sem közelíti a normál tápanyagokból felszívódó tápanyagok mennyiségét. A normál táplálék a vitamintartalmán túl számos hasznos összetevőt tartalmaz (pl. aminosavakat, rostokat) melyen mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a tápanyagok megfelelően hasznosuljanak. A vitamintabletták és étrendkiegészítők, mint ahogyan a nevük is utal rá, semmi esetben sem pótolják az egészséges, kiegyen súlyozott táplálkozást, legfeljebb kiegészítik azt.

 

Szerző

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

* Checkbox GDPR is required

*

I agree

Kapcsolódó bejegyzések

Írd be a kulcsszavad